Kávéban található koffein táplálkozástudományi szempontból:

Kiemelten fontos, hogy figyelemmel kísérjük a gyermekek étkezési szokásának alakulását, mivel a túlzott koffeinbevitel náluk könnyen ingerlékenységet, szorongást, átmeneti viselkedészavarokat eredményezhet. A betegek legyenek körültekintőek, legjobb, ha szakemberrel (orvossal, dietetikussal) konzultálnak az élénkítő hatású élelmiszerek fogyasztásáról.

Jó tudni: Az általánosan elfogadott táplálkozástani ajánlások szerint egy egészséges felnőtt ember számára a mérsékelt napi maximum koffein mennyiség 300 mg.

Jó tudni: A várandós nők esetében, mivel a koffeinlebontás lelassul terhesség alatt, biztonságosabb, ha egy kisebb, napi 200 mg fogyasztási felső határt tartanak szem előtt.

• növeli az éberséget
• növeli a koncentrációt
• növeli a fizikai teljesítményt
• megtalálható sokféle növényben (növények természetes védelmét szolgálja), kávé – és kakaóbabokban, tealevelekben, guarana bogyókban, kóladióban
• az egyéni érzékenység döntő szempont a koffeintartalmú élelmiszerek fogyasztásánál, és mindenki saját tapasztalatából szűrheti le leginkább a számára ideálisnak érzett mennyiséget
• a koffein a véráramba jutva az ideg- és izomsejtek felületén fejti ki hatását
• befolyásolja számos enzim és ingerületátvivő anyag működését
• gátolja a testünkben egy fáradtságjelző anyag, az ún. adenozin hatását. Az adenozin hírvivőként fontos szerepet tölt be az ébrenlét és az alvás szabályozásában.
• a koffein azáltal serkenti az idegrendszert, hogy blokkolja az agy adenozinkötő helyeit (receptorait), így fenntartja az éberséget. Ez a folyamat befolyásolhatja a vérerek összehúzódását is, ami egyben magyarázza a koffein fejfájást csillapító hatását, széleskörű  gyógyszeripari felhasználását is
• enyhe vérnyomás emelkedést okoz
• gyorsuló szívverést okoz
• ellazítja a hörgőket
• kissé növeli a gyomorsavtermelést
• gyorsítja az anyagcserét
• fokozza a vízhajtó hatást

Ne feledjük azonban, hogy a koffeintartalom sok esetben csak becsült érték, hiszen függ a főzet alapanyagául szolgáló növény fajtájától, az elkészítés során alkalmazott behatásoktól (pl. pörkölés, fermentálás, elkészítési mód, főzési idő), a növényi rész és a víz arányától, azaz a töménységtől.